A lebegés

A lebegés – Hétfő – 2008. augusztus 4.

Nem tudom mi volt ma velem, de valami csodálatos lebegés-érzet lett úrrá rajtam. Mosolygósan, fütyörészve kezdtem bele a napba, nem törődve a gondokkal. Jól sikerült a hétvége, és végre valahára, néhány régóta készülő tervem is a végéhez érkezett. Ez általában már elég ahhoz, hogy valaki jól érezze magát és szebbnek lássa a világot, de én mégis azt hiszem, hogy most nem ez volt a fő oka jókedvemnek. Az lehetett inkább, hogy a hétvégén az egyik szokásos agymenésem alatt, megbékéltem néhány dologgal, és ez felszabadított. Nem mennék most bele a részletekbe, de annyit azért mondhatok, hogy érzelmi és kapcsolati életem kérdéseinek megrágcsálása volt a fő téma. Ez elég sokszor vezet nálam némi keserűséghez, de most nem. Sajnos nem azért, mert annyira jól alakulnak ezek a dolgok körülöttem, hanem inkább a szemléletem változott. Ennek köszönhetően egy kicsit túlcsordult bennem a szeretet, mely maga után vonta azt, hogy nem keseregtem azon ami van. Egyszerűen elfogadom a dolgokat és abból építkezek tovább ami maradt.

Szóval hamar felismertem, hogy – még kimondani is félek – boldog vagyok. És ebben tényleg csak az igazán szép, hogy nem egy személyhez kapcsolódik ez az érzés, hanem csak úgy van. Meg kell, hogy mondjam, van valami félelmetes ebben.. Na persze, mint ahogy az lenni szokott, rögtön át is futott a fejemben: ó atyám! vajon meddig?.. de nem akartam magamban lerombolni az élményt, így hát tovább is léptem a kérdésen, és csak élveztem a helyzetet..

Mint minden hétfőn, most is, szorgos kis csapat várta, hogy meghatározzam nekik az e hétre jutó kipipálandókat. Ez most több okból is érdekes volt, mivel két tejesen külön dologban sikerült a végső lépésekhez jutni, és ez valami különös bizsergéssel töltött el mindenkit.

Az egyik ilyen, – mondjuk úgy “projekt” – a Testmester.net nevű weboldal átalakítása volt, mely gyakorlatilag egy 6 éves időugrás technológiailag számára. Sajnos erre, mint saját dologra, sosem tudtam elég időt szánni és már nagyon régóta tartoztam magamnak, neki, és az oldal látogatóinak ezzel.. Szóval ez most egy varázspálcaütésre (több hónapos megfeszített munka) elkészülni látszott. Legalábbis egy publikálható formája.

Az ilyen dolgok természetesen soha nincsenek teljesen készen, de kitűzhetővé vált szerdára, az élesítése ennek a már működő változatnak.

Szóval a hétfő ebben a kellemes lebegésben telt, teli várakozással, és rengeteg kattintgatással..